A Lövöház utcai - JAM PUB-os akusztikus koncertekből már lehetett sejteni, hogy milyen lesz ez az album, de a Zefi alaposan bekevert azzal, hogy a vonós lányokat bevonva áthangszerelte az anyagot és új köntösbe formázta a régi-új dalokat. A hangszerelés ugye az, amikor minden hangszer megkapja a maga szerepét, formáját, ritmusát és dinamikáját a dalban.  És erre mintegy borítás végül rájön az énekhang.  És amikor megszólal,  akkor ér bennünket az összhatás -  és ez olyan jól sikerült hogy a dalok egyenesen az ember szívében szólalnak meg. A vonósok hatására az Ír népzene hangulatában,  de mégis …egyenesen Spanyolországba repülünk az akusztikus gitárok megszólalása hallatán. Érezzük a Rock lüktetését is, de szelíden simogatóan. A Zefi és a Bajnok énekhangja pedig teljes összhangban van az elénk varázsolt vadonatúj zenevilággal! Énekük nem érdesen, hanem erőteljesen - de mégse agresszíven – mint egy megtalált ösvény vezet végig minket a dallamok erdejében. A lemez egyértelműen művészi, tehát a Kommersz világban semmiképpen nem lehet majd sikerekre számítani. Aggódtam is, lesz-e esetleg legalább egy olyan szám amit slágerként lehetne dúdolgatni a szélesebb rétegeknek. Egy ilyet találtam: a Bajnok énekével a „ Buta Pillangó-t”. Ez könnyed dallamos, slágernek is felfogható. Akkor a  dalokról néhány szó:

1. Legalább hosszan ég - Érzésben ugyanaz, mint a „rendes” koncerteken, de az akusztikus gitár és a vonósok játékának varázsa egy filmzene balladai hangulatát eleveníti meg. Szinte látom magam előtt a szereplőket az alkonyban a tűz körül.

2. Ha szeretnél ma még - Elgondolkodtató tartalom, nagy ívű ének és dallamvezetés sok könnyeket csal majd azok szemébe, akik magukat fedezik fel ebben a dalban. A szóló részek pedig még jobban kiemelik a mondanivalót.

3. Őszintén akarok élni - Bemutató szám volt. Koncerteken is hallottuk már. Őszintén „hozza át” a Piramis eredeti hangulatát és mondanivalóját. Zefi csodálatosan énekel, szó szerint valamilyen megmagyarázhatatlan csodát érzünk a dalban.

4. Valakire gondoltam - Hát, ..Olyan érzés hallgatni, mint amikor egy Ferrarival egy esős városon áthajtunk 60 km/h sebességgel. Lefojtva az eredeti lüktetés, de ott van mögöttünk a magabiztosságot adó dallamerő. Az akusztikus rövid betétszóló ragyogó.

5. Intro RB - Ezt nem tudom hova tenni: Olyan a hangulat, mint amikor Banderas szúrós tekintetével belép egy Pamplonai kocsmába és várjuk mi lesz.  Gondolom,  / és érzem mert, láttam / a Peta „Kertész Kutyája”  hatással volt rá.

6. Szárnyakon szédülő - Na ebben ott a vadnyugati romantika íze is. Zseniális a harmonika alátét. A dal eredetileg is belemar az emberbe, de így szinte átfúrja a lelket a hangulat. El kell gondolkodni magunkról, ….  Nincs mese !

7.  Születtem, szerettem - A „HIMNUSZ” – A zseniális szöveget jobban be tudjuk fogadni ebben az akusztikus változatban. De a Peta szerzemény  elragadó zenei dinamikája , a dallam ívelése ugyanúgy érvényesül itt is mint a koncerteken.  A szám maga hihetetlenül egyedi hangvételű, na és a Hammond betét fantasztikus.

8.  Becsület - Na itt vagyok bajban. Meg kell még párszor hallgatni – lehet -  A dal eredetileg nagyon agresszív és kemény mondanivalójú,  viszont itt nagyon befékez neki a vonós hangzás, magyarul: Táncdalfesztiválos lesz . Amit a koncerteken a  két szólógitár akkordjai dübörögnek azt a hegedűs lányok ?!… A Hammond betétek viszont beleillenek a képbe és újra átlendítenek a képzavaron. A Zefi szenzációsan énekel itt is.

9.  Buta pillangó - A lemez slágere.  Összhatásában könnyed, dúdolható ragyogóan sikerült. Bajnok vidám, humoros hangulatot ad az énekével.

10.  Rocktóber - Itt például ugyanaz a szituáció mint a „Becsület” esetében. Mégis ez úgy tudott átváltozni, hogy az akusztikus hangzás ellenére is megőrzi a feszességét. Ami pedig a szólót illeti : Egy Spanyol kalandfilm üldözéses hangulatát csempészi ide. Szinte repül velünk a dal.  A régi „mobilosok” most identitászavarban lesznek…az biztos.

11.  A tegnap itthagyott – Izgalmas, gyönyörű, tiszta érzések.   Zseniális szöveg itt is ! Ars poetikában magamra ismertem, ( gondolom sok régi „harcostárs” is )  a hideg ráz …A RockBand legszebb száma. 

12-13. A honfoglalást számos változatban hallottuk már.  Az biztos ez a szvit egy Rocktörténeti mérföldkő. A mostani előadásban is nagyon tetszett a Prológ nyugodsága, tagoltsága, meseszerűsége. Érdekes hogy eddig csak a Tunyó hangszínében hallgattam, a Zefi-féle interpretációban finomabban szólal meg a mondanivaló, sokkal színpadosabb hangulatot teremtve.  Na itt végre hallani hogy van basszusgitár, és itt is egy Spanyolos lendület ragadja el a dal végét némi disszonanciát ébresztve az emberben mert a dal egyértelműen a Magyar Nép hazateremtéséről szól, de hál isten ez csak 1-2 mp.-ig tart mert a dal legvége egyértelműen a szöveg hangulatát kíséri.

Én bizony a „Temple Bar”-t beleválogattam volna, de tudom a sok jó dal közül nehéz választani.

Magas zenei és kidolgozási színvonal, igényesség , új hangzás, sok – sok munka lehet mögötte annyi bizonyos. Bárcsak sok – sok zeneértő emberhez jutna el !! GTATULÁLOK  RockBand minden elismerésem Zeffer Andris ! Várjuk a Thália Színházi varázslatot !!